- You are here:
- Home »
- USA
Category Archives for USA
Már semmi sem a régi?!
Nem. És talán ez nem is baj. Az USA sem olyan már nekem, mint régen volt. Sanszsosan azért, mert változtam. Négy év hosszú idő. Négy év alatt nagyon sok szempontból megváltozott az életem, és megváltoztam általa magam is.
Ezáltal a most megélt élmények is más ívet vettek. Sokkal csendesebben, magamnak valóan voltam most 3,5 fél hetet Kaliforniában és Nevadában.
A két kedvenc államomban. Azt hiszem Kaliforniát azt nem szükséges magyarázni hiszen ki ne rajongana Los Angeles-ért? (Fel ne merje tenni senki a kezét, ha van is ilyen.) Vagy éppen Nevada elképesztő kietlen tájaiért. Meg ugye ott van a Bűn városa – Las Vegas – ami kétségtelenül a világ egyik legjobb helye.
De akkor mi változott?
Varázslat egyetlen napban!
Idén megszakadt a 2013 óta fenntartott éves program. Vagyis a szülinapom ünneplése Los Angelesben. Szívesen mondanám, hogy nem érintett rosszul (még, ha tudom is, hogy ennél jóval nagyobb gondok akadnak most a világban), mert ez az én életemben igenis űrt hagyott.
A tény, hogy a szülinapom reggelén nem futhatok a kedvenc partszakaszomon, nem terülhetek el a homokban, és nem szörfözhetek a Csendes-óceánban.
Egy teljesen indokolatlan szelfi.
Ezért most arra gondoltam, hogy visszaemlékezésképpen és a jövőbeli valóra válás (azt mondják a vizualizációnak ereje van) érdekében elmesélek egy képzeletbeli napot, amit Santa Monicán töltök.
Arra ébredtem, hogy vár rám New York!
Sokan szeretik azt hinni, hogy az én életem egy tündérmese. Egy nehézségektől mentes, álomszerű utazásokkal tarkított gyöngyszem. Abba most ne is menjünk bele, hogy ez mennyire távol áll a valóságtól…ha tudnák!
De őszintén szólva én nem akarom, hogy tudják. Egyszerűen, mert nem szeretek a nehézségekre, a megpróbáltatásokra koncentrálni. Sírni meg amúgy is a négy fal között szoktam. Meg hát, ahogy a jó öreg klisé tartja: „ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét!”
Mondjuk erre egy barátom azt szoktam mondani, hogy az a baj velem, hogy mindig csak limonádéban gondolkodom. Sokkal izgalmasabb lenne az életem, ha végre megtanulnám, hogy a citromhoz a tequlia passzol. 😀 (Nálam az alkohol nem játszik, marad a limó.)
Ezennel be is fejeztem az életvezetési tanácsok kéretlen osztogatását. Ellenben most el szeretnék mesélni egy mini részletet az életemből, amikor tényleg azt éreztem, hogy belecsöppentem abba a bizonyos sokak által vélt tündérmesébe. (Merthogy ellentétben velük, én hiszek a tündérmesékben.)
Az asszony, aki még élve láthatta Kennedyt
Habár Dallas a magyar közönség számára egyértelműen Jockey Ewingot és a családját juttatja eszébe, egy amerikai, pláne dallasi nem éppen így van ezzel.
Dallas sokkal inkább ismert és sajnálatos módon emlékezetes a Kennedy gyilkosságról. Egészen pontosan arról, hogy USA 35. elnöke – a népszerű és fiatal – 1963. november 22-én gyilkosság áldozata lett.
Bevallom tisztában voltam vele, hogy Dallasban történt a merénylet. Azt is tudtam, hogy a nyílt utcán, és több golyó érte az elnököt. Azonban arra nem számítottam, hogy felmegyek a Reunion Towerbe, és egy olyan idegenvezetővel találom szembe magam, aki maga is az integető tömegben állt.
A történethez tudni kell, hogy Kennedy nem volt túlságosan népszerű Texas államban, a választásokon csak hajszállal nyert. Sokan és sokféleképpen élcelődtek a cowboy-ok földjén az elnökről. Sőt sokan nyíltan gyűlölték. Jól példázza ezt, hogy a szokással ellentétben Dallas polgármestere nem rendelt el általános iskolaszünetet, ezért az elnök üdvözletére csak azok a gyerekek mehettek, akiket kifejezetten elkértek a szüleik.
Vagy azok sem. Hiszen voltak tanárok, akik így vélekedtek: egy fiatal tanítónő ünnepélyesen tájékoztatta tanítványait, hogy akkor sem engedi el őket, ha egész családjuk értük jön. „Ha találkoznék vele, leköpném” – tette hozzá, hogy álláspontja tízévesek számára is félreérthetetlenné váljék.
Carolyn, aki kislányként még integethetett a Dallasba látogató elnöknek
Szóval a Reunion Tower jelenlegi és egyben nagyon lelkes idegenvezetője a szülei jóvoltából lehetett jelen a nagy eseményen.
Azon az eseményen, amiről akkor még senki nem sejtette, hogy az évszázad meghatározó történéseit vonja magával.
Dallas a lábaim előtt hevert!
Nem szép dolog így kezdeni egy bejegyzést, de mégis megteszem, mert így érzem fairnek.
Szóval az van, hogy én nem voltam egy nagy Dallas filmsorozat rajongó. Tudom, hogy ezzel most mélységes csalódást okoztam, de legalább a lelkem megkönnyebbült.
Sőt, ha már ennyire belelendültem, akkor azt is megvallom nektek, hogy ha nincs az Amerikai Lélek lelkes közönsége – és egy nagyon jó barátnőm, aki enyhén nyomást helyezett rám – akkor sanszos, hogy el se megyek a Southfork Ranch-re (Ewing-rezidencia), ahol a sorozat egyes epizódjait forgatták.
Na, de engedve a nyomásnak jobb belátásra tértem, és életem egyik legkellemesebb élményei közé tartozik az ott eltöltött néhány óra.
Houston egy veszélyes város! Legalábbis papíron…
Houstonba egy esős, álmos, hideg februári délelőttön érkeztem meg. Furcsa volt és idegen. Egyszerre dolgozott a sok rossz, amit hallottam Texasról és a a felfedezéssel járó vegyes izgatottság. Vajon tényleg olyan veszélyes ez a város, mint amilyen a híre?
A statisztikák szerint Houston az USA 5. legveszélyesebb nagyvárosa. Nem túl jó kilátások. De azért annyit már utaztam életemben, hogy tudja: a számadatok nem mindig jelenítik meg a valóságot.
San Diego egy mesevilág gonosz manók nélkül!
San Diego korántsem olyan népszerű, mint Los Angeles. Pedig bőven van látnivalója, homokos-és sziklás tengerpartja, gazdag és szegény negyede, felhőkarcolói és nem mellesleg elképesztően gazdag növény- és állatvilága.
Szóval már ennyiből meggyőztelek? Nem?
Akkor folytatom.
Key West az időtlenségbe csomagolt trópusi paradicsom!
Valamiért sokak fejében úgy él a kép, hogy Key West csak egy ugrásra van Miamitól… pedig alaphangon is 4-5 órás utazásra kell számítani. De lehet jóval több is, ha kikapsz valami őrületes dugót.
Figyelem! Bár az útszakasz „alkalmas” lenne száguldozásra, nem érdemes, mert rendőrök hada szeret méricskélni az amúgy szinte teljesen egyenes útvonalon.
Felejtsd el a kütyüzést, ha Clooney-hoz vagy hivatalos!
George Clooney szívtipró mivolta ma már egy hangyányit hanyatlóban van. Hiába, még a legsármosabb pasik is megöregszenek. Az viszont becsületére szóljon, hogy a jóval fiatalabb felesége mellett sem hódolt be a modern kor vívmányának számító szépészeti beavatkozásoknak.
Reméljük ez már így is marad. Hiszen kellemetlen lenne úgy emlegetni, hogy egykor még nők millió képzelték magukra önkielégítés (Bocsánat, de ezt a Szex és New York óta hivatalosan is tudjuk!) közben, de ma már csak ijesztgetésre alkalmas.
Munkáscsaládból a Fehér Házba
Michelle Obama jelenség. És nem first lady-ként lett az! Igazából már Barack Obama megválasztása előtt érződött, hogy ez a nő más. Nem az a fajta, aki jól nevelten bele fog kényelmesedni az oldalborda szerepbe.
Azt viszont talán még az irigyei sem sejtették, hogy nem hogy hagyományos, kedvesen bájolgó elnök feleség nem lesz, de idővel szó szerint az egész világ a lábai előtt fog heverni.